Az MME Budapesti Helyi Csoportjának Blogja


Téli madarászás a Pilismaróti-öbölnél

Posted in Uncategorized Szerző: mmebudapest - 2016/01/21

A januári dátumot meghazudtolva fantasztikus napsütés, szélcsend fogadott minket Pilismaróton, ahova első kirándulásunkat szerveztük az idei évben.
Az öböl kedvelt helye sok récefélének és más vízimadárnak, hiszen a Duna sodrásához képest itt szinte áll a víz. Ez a víz alatt rejtőző táplálék mennyiséget is döntően befolyásolja, hiszen a „csendes” vízben ezek is nagyobb mennyiségben vannak jelen.
A vizet pásztázva gyorsan előkerültek a nagy bukók és a kis bukók. Mindkét faj rendszeresen telel hazánkban és itt egész nagy csapatait lehet megfigyelni. Mindkét fajt akár kézi távcsővel gyorsan ki kelet szúrni, hiszen míg a nagy bukó mérete miatt feltűnő, addig a kis bukó hímje szinte világít, mivel tollruhája nagyrészt fehér. Teleszkóppal nézve ez utóbbi talán a legcsinosabb vízimadár az összes hazai faj közül.
Jobban megnézve a bukókat egy örvös bukó hím is elkerült, mely már a nászruháját hordta. Ő egy ritkábban szem elé kerülő madár hazánkban, így sokan örültek a jelenlétének.
Nem csak őket, hanem a récéket is érdemes szinte egyesével szemügyre venni, hiszen ebben az időszakban ritkább tengeri récék is előkerülhetnek. Elsőnek persze a leggyakoribb récénket a tőkés récét fedeztük fel, ám hamarjában láthattunk még barátrécét, kontyos récét és kercerécét is. Az utóbbi kettő nagyon tipikus faj a téli Dunán, szinte borítékolható volt, hogy tucatszámra fog szemünk elé kerülni. Nem mehettünk azonban ennyire biztosra a hegyi réce kapcsán, hiszen ő jóval kisebb példányszámban fordul elő hazánkban, ám szerencsénkre egy szép hímet láthattunk. Nála ritkább récék azonban nem kerültek elő, bár sokan reménykedtek, hogy fekete vagy füstös réce felbukkan majd a nap során. Sajnos búvárokkal sem volt szerencsénk, egyetlen egyed sem került elő belőle.
A reggelt viszont egyből egy rétisassal indítottuk, ami megadta a jó alaphangulatot.
Hazánk talán legszebb madara is többször megjelent, a part menti fák ágairól elrugaszkodva hallatta a jégmadár jellegzetes riasztóhangját. Sokáig azonban nem ült meg egy helyen így őt inkább kézi távcsővel vagy szabad szemmel tudtuk csak megfigyelni.
A nap első óráiban alig mozdult meg a fákon valamilyen énekes madár, ám később már ők is jobban mozgolódtak. A napsütésben pedig több harkálytól is hallhattunk dobolást, amivel már a közelgő tavaszt „jelzik”.
Köszönjük a vezetők munkáját, akik segítségével mind a 30 érdeklődő élményekkel térhetett haza.
Kincses László

 

A kis bukó hím tollazata mindenki figyelmét felkelti (Fotók: Mecseki Attila)

A kis bukó hím tollazata mindenki figyelmét felkelti (Fotók: Mecseki Attila)

 

Teleszkópokkal néztük át a víz felszínét, vízimadarak után kutatva.

Teleszkópokkal néztük át a víz felszínét, vízimadarak után kutatva.

 

Az örvös bukó (balról a harmadik) nászruhás példánya igaz

Az örvös bukó (balról a harmadik) nászruhás példánya igazán mutatós és könnyen elkülöníthető a nagy bukóktól.

 

 

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s


%d blogger ezt kedveli: