Az MME Budapesti Helyi Csoportjának Blogja


Dinnyési kirándulás, sok récefélével

Posted in Beszámolók Szerző: mmebudapest - 2015/03/16

Első tavaszi túránk a Velencei-tóhoz vezetett, Dinnyésre. Reggel Budapesten esett az eső, így bizonyára ez magyarázza, hogy viszonylag kis létszámú csapat jött össze a vasútállomáson, ahonnan kiindulva a Madárdal tanösvény felé vettük az irányt. Odafelé, a házak mögött lévő vizes területre ránézve nagy kócsagot láthattunk, mely faj sajnos korábban majdnem kipusztult hazánkból, ám az utóbbi évtizedekben erőteljesen terjeszkedik, így szinte már mindennapos fajként köszönthetjük.
A tanösvényre térve vörös vércsét, majd egy tavaszi érkezőt az örvös galambot láthattuk a légvezetékeken pihenni. A kilátó felé sétálva már messziről lehetett hallani a csörgő récék jellegzetes hangját és ezt követően több kanalas réce társaságában meg is pillanthattuk őket. A toronyba felérve azonban még láthattunk barátrécét, kercerécét, kontyos récét, cigányrécét, tőkés récét, nyílfarkú récét, fütyülő récét és a sokak által várt –ebben az időszakban visszatérő- böjti récét. Ez utóbbiból később jóval közelebb lévő példányokat is megfigyelhetett mindenki. A nádszegélyt pásztázva kanalasgém is távcső elé került és bár valószínű csak a napokban érkezett haza telelőhelyéről, ám már nádszálakat gyűjtve építgette a fészkét.
A ludakat is figyelemmel kísértük, ám szokatlanul kevés volt most a tavon és ritkább faj nem akadt köztük. A ragadozómadarakat ezen a napon 3 rétisas, néhány egerészölyv, egy karvaly és jó néhány vörös vércse képviselte. Énekesmadarakból sem volt ez alkalommal nagy mozgás, pedig szél sem fújt és eső sem esett. Tavaszi visszatérőként a barázdabillegetőt lehet kiemelni közülük. A túra vége felé be lehetett kapcsolódni Fenyvesi László által tartott gyűrűzésbe. Néhányan éltek is ezzel a lehetőséggel, a többség azonban tovább folytatta az útját.
Köszönet a túravezetésért Berényi Zsombornak, Horváth Gábornak, Laposa Dávidnak, Lendvai Csabának.
Talán egyetlen madarász sem gondolta volna reggel, hogy a nap során több rétisast fogunk látni, mint ahány pólingot és nagy godát együttvéve! Ezekből a jellegzetes tavaszi fajokból –habár a területen sok helyen vizes gyepek, tocsogósok voltak- ugyanis ezen a kiránduláson egyetlen példányt sem láttunk!
Talán ennek is köszönhető, hogy habár összességében majdnem 50 madárfajt figyelhettünk meg a nap során, egy picit mégis csalódottan térhettünk haza. Az igazi tavaszra úgy tűnik még várni kell!

Írta: Kincses László

Varsababák a nádasban. (Fotó: Lendvai Csaba)

Varsababák a nádasban. (Fotó: Lendvai Csaba)

A tanösvény egyik állomásánál. (Fotó: Lendvai Csaba)

A tanösvény egyik állomásánál. (Fotó: Lendvai Csaba)

A tóban nagyon magas a vízállás. (Fotó: Lendvai Csaba)

A tóban nagyon magas a vízállás. (Fotó: Lendvai Csaba)

Böjti récék (Fotó: Mecseki Attila)

Böjti récék (Fotó: Mecseki Attila)

Csörgő réce csapat (Fotó: Mecseki Attila)

Csörgő réce csapat (Fotó: Mecseki Attila)

Rétisas (Fotó: Mecseki Attila)

Rétisas (Fotó: Mecseki Attila)

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s


%d blogger ezt kedveli: